Bejelentés



Manócska oldala
Tedd a vasat tetőre,vagy inkább toljad neki,kilinccsel előre!!!!!

MENÜ








Kutyu,Cicák,Elefánt,Hiúz




KUTYIK

Kutya betegségek

Természetesen nem fogom az összes létező betegséget leírni de a legismertebb, leggyakoribb betegségek naggyát megpróbálom leírni,és valami segítséget nyújtani a kezelésükhöz:)Honlapomnak ezt a részét fogom a leggyakrabban frissíteni és megpróbálom a lehető leggyorsabban felrakni az összes gyakori betegség felismeréséhez szolgáló adatot.

Balesetek, sérülések, elsősegély:

Mivel a kutyák legtöbbsége elég aktív élőlény és egyszerűen lételemük a mozgás ezért szinte elkerülhetetlenek a balesetek. Szerencsére ezek ritkán végződnek komoly bajjal a legtöbbségük csupán ficam, rándulás apró seb vagy zúzódás. Természetesen az is előfordulhat azonnali állatorvosi beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy 1-1 szerv visszavonhatatlan károsodást ne szenvedjen vagy a kutyus el ne pusztuljon. Ilyenek például a hirtelen bénulás, csillapíthatatlan vérzés, eszméletvesztés, légzési nehézségek, törések, mérgezés gyanúja és a harapások okozta súlyos sebek. ezeken belül talán a kutyák közötti verekedései, a mérgezések és a gázolások okozzák a legtöbb gondot. Az is igaz, hogy az ilyen eseteket a gazda gyakran könnyen megelőzhetné. Az is igaz, hogy sajnos az okozza a bajt, hogy az igazán fontos, helyzetekben nincs a közelben állatorvos.:( Ilyenkor a gazdinak nem szabad bepánikolni hanem elsősegélyt kell nyújtani az állatnak. Sokszor ugyani a kutya élete múlhat rajta.

Éppen ezért vegyünk sorra néhány beavatkozási módot:

Mérgezések:

Mindenekelőtt fontosnak tartom felhívni a gazdik figyelmét arra, hogy soha ne tartsanak mérgező anyagokat olyan helyen ahol a kutya elérheti.!! Amennyiben a kutya mégis mérget nyel, némi szerencsével elkerülhetjük annak felszívódását ha azonnal meghánytatjuk a kutyát. Ennek leghatásosabb módja az ha kinyitjuk a száját kihúzzuk a nyelvét és lenyúlunk a torkára. A mérgezés tünetei attól függően változnak, hogy mennyi idő telt el azóta, hogy a kutya megette a mérget, illetve, hogy mennyit evett meg a kutya a méregből. A mérgezett kutya mozgása nyugtalan, mozgása bizonytalanná válik, görcsös rohamokat kaphat, kinyújtja lábait, teste megmerevedik. Különböző hirtelen ingerek /például érintés vagy zaj/ rendszerint kiválthatják, illetve fokozhatják ilyenkor a görcsös állapotokat. Bármilyen az ember szervezetére káros mérgező anyag már a jóval kisebb adagban is veszélyes lehet a kutya számára. Ha a kutya valamilyen maró hatású anyagot ivott / kénsav, sósav/ akkor ne hánytassuk meg hanem adjunk neki tejet nyers tojással. Az ilyet onnan ismerhetjük fel, hogy a lenyelésük után a kutyánál rövidesen erős gyomortáji fájdalom jelentkezik, erősen nyálzik, nehezen nyel. A maró savak roncsolást okozhatnak az ajkakon, a nyelven, a torkon, a nyelőcsövön, és a gyomorban. Amennyiben a maró anyag a kutya bőrére kerül, bő vízzel próbáljuk meg lemosni. Amikor az állatot a kórházba szállítjuk próbáljunk meg mintát vinni magunkkal a feltételezett mérgező anyagból.

Mesterséges lélegeztetés:

Az eljárás célja: friss levegőt juttatni a kutya tüdejébe és eltávolítani onnan az elhasznált levegőt. A mesterséges lélegeztetést minden esetben meg kell kísérelni ha a kutya nem lélegzik. Ne vesztegessük arra az időt, hogy a helyszínen lélegeztessük újra a kutyát, induljunk el a kórházba és útközben próbáljuk meg a mesterséges lélegeztetést. A mesterséges lélegeztetéshez nyissuk ki az állat száját. Törülközővel vagy zsebkendővel óvatosan húzzuk ki az állat nyelvét és amennyire csak lehet, nézzünk bele a torkába, nem látunk- e valamilyen légzést akadályozó anyagot vagy tárgyat. Ezután tisztítsuk meg a kutya torkát a nyáltól, illetve vértől, víztől, földtől, csukjuk össze a pofáját, és mellső végtagjait szorítsuk a mellkasához, majd húzzuk széjjel. A ki- és belégzési ciklust percenként hatszor ismételjük addig amíg csak szükséges.

Fertőző betegségek:

A fertőző betegségeket különböző vírusok és baktériumok okozzák, amelyeket a környezetből közvetlenül vagy közvetítő révén jutnak be az állat szervezetébe. Olykor a bőrön, a nyálkahártyákon át hatolnak be, máskor különféle sérülések által vagy rovar csípések útján közvetlenül kerülnek a véráramba. Általános tünetek: láz, idegrendszeri zavar, étvágytalanság, gyengeség stb.. Vírusokat, baktériumokat terjeszthet maga a beteg állat; fertőzött, de még csak a lappangási időben levő kutya is; továbbá a fertőzésen már átesett kutya is. Ezek terjedhetnek: bélsárral, vizelettel, köhögés vagy tüsszentés útján is. A fertőző kutyák többsége nem is olyan régen még elpusztult de ma már szerencsére ritka az ilyen eset, és ez a védőoltásoknak köszönhető.

Vírusos betegségek:

Szopornyica

Fertőző májgyulladás

Parvovírusos bélgyulladás

Koronavírusos bélgyulladás

Aujeszky-féle betegség

Veszettség

Kennelköhögés

Baktériumos betegségek:

Gümőkor

Leptospirózis

Tetanusz

Újszülöttek vérfertőzése

Parazitás betegségek:

parazita egy másik élőlényen vagy élőlényben, annak kárára élősködik. Növényi élősködő például a gombák. Állati paraziták az orsó-, a galandféreg, a tetvek, a bolhák stb.. Vannak külső és belső élősködők. A belső élősködők az egysejtűek, a galand- és az orsóférgek. Legtöbbjük az emésztőrendszerben él. Kártételük nem az állat elpusztulásában hanem inkább a lassú nem megfelelő fejlődésében nyilvánul meg. Vannak olyanok amelyek szabad szemmel is láthatók az állat székletében mások viszont nem is láthatók. A külső élősködők a kutya testének felületén élnek. A bolhák és kullancsok csak időszakosan látogatják a kutyát vérszívás céljából majd elhagyják él elrejtőznek egy biztonságos helyen. A tetvek, a rühatkák, a demodexatkák folyamatosan élősködnek az állaton. Az időszakos, külső élősködők sokkal gyakoribbak mint az állandó paraziták. Egyes paraziták különféle betegségeket hordoznak. A legtöbb élősködő csak egy bizonyos fajtájú állatban él. A Demodex canis nevű atka például csak a kutya szőrtüszőjében él. A kutyabolha viszont embert és állatot egyaránt megtámadhat. a legtöbb parazita peték útján szaporodik. A pete az állat ürülékével kerül a szabadba, és ott megfelelő hőmérséklet és nedvesség hatására lárva lesz belőle. A lárva azután tovább fejlődik. Aszerint hogy ez a fejlődés miként történik, az élősködőket két csoportba osztjuk- vannak úgynevezett egygazdás és köztigazdás élősködők. A paraziták főként tavasztól őszig fertőznek mivel melegre és nedvességre van szükségük a fejlődésükhöz. A fertőzés történhet szájon át, bőrön keresztül, átoltás útján és végül méhen belül. Az élősködők sajátossága, hogy az általuk terjesztett betegségek általában lassan alakulnak ki, s nemegyszer még az állatorvos előtt is rejtve maradnak. A paraziták anyagcsere-termékeikkel mérgezik a szervezetét. Emiatt a fiatal állatok a fejlődésben visszamaradnak, a kifejlett egyedek lesoványodnak, ellenálló képességük nagymértékben csökken. Vannak élősködők melyek a gazdaállat vérét vagy testnedveit fogyasztják A paraziták táplálkozásuk közben kisebb - nagyobb sebeket okozhatnak egyes belső szervekben. Egyes külsőélősködők nem csupán azzal károsítják a gazdaállatot, hogy vért szívnak hanem azzal, hogy közben különféle élősködőket/vírusokat vagy babeziákat/juttatnak az egészséges állatba. A paraziták elleni sikeres harc a megfelelő megelőzés és a rendszeres ellenőrzés. A védekezés fontos feltétele a parazitás állat kezelés, a kifutók rendszeres takarítása, fertőtlenítése, az ebek székletének vizsgálata, a bolhák,rühatkák,és kullancsok irtása.

Belső paraziták által okozott betegségek:

Orsóférgesség

Ostorférgesség

Kampós- vagy horgasfejű férgesség

Trichinellosis

Galandférgesség

Strongyloidosis

Spirocercosis

Dirofilariosis

Coccidiosis

Babeziósis

Külső paraziták okozta betegségek:

Bolhásság

Rühesség

Szőrtüszőatkásság

Kullancscsípés

Légycsípés

Szúnyogcsípés

A szem betegségei:


A szem nagyon fontos és kényes szerv: egészen enyhe alig észrevehető bajai is visszavonhatatlan károkat okozhatnak. Az ilyesfajta irritációnak még a legcsekélyebb jelét se hanyagoljuk el! Soha ne adjunk a kutyának olyan gyógyszert amit nem arra a betegségre írtak fel! A szemgyógyszerek alkalmazása specifikus, és egy olyan orvosság használatával, amely nem az adott problémára való, súlyos sérülést, komplikációt okozhatunk. A szemhéjak a szem védelmére és a szemgolyó nedvesen tartására, tisztítására szolgálnak. Alsó- és felső szemhéján kívül még van a kutyának egy harmadik szemhéja is, amely a belső szemzugban található. A szem speciális ingere a fény.

Könnyezés

Szemhéj be- és kifordulása

Kötőhártya- gyulladás

CICÁK

Mire való a macskák bajsza?

bajusz a macskák érzékelője, különféle fontos információkkal látja el az állatot, és kommunikációs szerepe van a macskák között – így összegezte kutatásait dr. James Richards állatorvos, aki az amerikai Cornell Egyetemen végzett kutatásokat a négylábúak ezen ékességéről.
A bajusz egy macska életében sokkal fontosabb, mint egy kutyánál, segítségével a cica el tudja dönteni például, hogy átfér-e egy keskeny résen. Az orr- és tapintó szőrzet a macskáknál három területen található a pofán: a bajusz, a szemöldök és az oldalsó pofaszőrzet, de vannak tapintószőrök az állon és a mellső lábak hátsó részén is. Ezek a szőrszálak keményebbek és legalább kétszer olyan vastagok mint a normál szőrzet, gyökereik háromszor olyan mélyre nyúlnak a bőr alá, és dúsan övezik véredények és idegek. Ennek következtében a szőrszál legkisebb rezdülése akár egy légáramlat hatására is ingerületet kelt. Az orrszőrzet segít a macskáknak a sötét helyeken történő tájékozódásban, különösen egerészéskor fontos. Richards szerint a szőrzet ad információt a préda pontos helyéről a cica mancsában, falatozás közben.
A macskák közötti kommunikáció terén a bajusz “előretolása” például barátságot illetve kíváncsiságot jelképezhet. Ezzel szemben a hátra, a pofához szorítása agresszivitást vagy védekező pozíciót jelent

A macska testhőmérsékletének mérése:

A macskák testhőmérsékletét a végbélbe óvatosan bevezetett hőmérővel lehet megmérni. Használhatunk erre a célra bármilyen emberi hőmérőt (higanyosat, digitálisat); a lényeg az, hogy a hőmérőn jelzett ideig mindenképpen tartsuk azt a végbélben. A hőmérőt a könnyebb bevezetés érdekében be lehet kenni valamilyen síkosító anyaggal (olaj, zsiradék).

Az egészséges macska testhőmérséklete jóval magasabb az emberénél, legtöbbször 38,5-39,0 oC között van, de egyes macskáknál akár 39,3 oC-ig normális lehet.

Hőemelkedésről általában akkor beszélünk, ha a 39,3 oC értéket csak néhány tizedfokkal haladja meg a testhőmérséklet, efölött mindenképpen lázas állapotról van szó.



A macska lázának megmérése nem egyszerű feladat, leginkább azért, mert a legtöbb cica élénken tiltakozik ellene. Mindenképpen fontos az állat biztonságos rögzítése, amit legjobban a nyak bőrének erőteljes megmarkolásával tudunk biztosítani. Legjobb, ha nem egyedül végezzük, hanem valamelyik családtagunk segítségével! Karmolás veszélye esetén próbáljuk meg a macska testét törülközőbe csavarni.

Lázcsillapítás házilag:

Macska esetében a lázcsillapításra nagyon nehéz megfelelő gyógyszert választani, így a lázcsillapítás nem egyszerű dolog! Tudni kell, hogy a macskák számára az emberi lázcsillapítók legtöbbje mérgező, ennek következtében jobb, ha nem adunk saját elhatározásunkból semmit! Az a legjobb, ha minden macskatartó időben gondoskodik a macskának is biztonsággal adható lázcsillapítóról (pl. Ketofen 5 mg-os tabletta), ez legyen mindig otthon készenlétben!

Amennyiben az állat valóban lázas volt, a lázcsillapító beadása után 30-40 perccel legtöbb esetben feltűnően javul az állapota, felélénkül, esetleg hajlandó enni, inni, néha még játszani is. Ez a "csodatevés" azonban senkit ne ringasson tévhitekbe: a javulást mindaddig átmenetinek kell tekinteni, amíg ki nem derül annak a valós oka!

Egyéb gyógyszerek a házipatikában
Alapvető kérdés, hogy állatorvosi javaslat vagy utasítás nélkül nem szabad macskánknak semmilyen gyógyszert adni! Különösen igaz ez az ún. "embergyógyszerekre", amelyek között sok olyan van, amely egészen más (sokszor mérgező) hatást vált ki a macskákban, mint az emberekben. Így nem is érdemes otthon gyógyszereket tartani, csak akkor, ha valamilyen betegség miatt használatuk szükséges!

Elsősegély balesetnél, sérülésnél:

Nem szabad elfelejteni, hogy a baleset kiváltotta izgalom hatására vagy a fájdalom miatt még a saját cicánk is megharaphat, vagy megkarmolhat minket, bármennyire jól nevelt is! Emiatt a sérült cica fejére és lábaira különös gonddal kell ügyelni, illetve figyelni. A legjobb, ha a nyakának a bőrét fogja meg valaki, erősen megmarkolva. Szükség esetén akár törülközőbe is betekerhetjük, így a karmolás veszélye jelentősen csökkenthető.

Ha jelentős vérzést észlelünk, a vérzéscsillapításnál leírtak szerint próbáljuk meg a vérzést csillapítani. Ha az állat elvesztette az eszméletét, húzzuk ki a nyelvét, és igyekezzünk minden idegen anyagot eltávolítani a szájából.
Figyeljük meg a légzését. Ha nem észlelünk légvételeket, fektessük az oldalára és percenként 8-10 alkalommal a mellkasára helyezett tenyerünkkel próbáljuk mesterségesen lélegeztetni.

Ha van rá lehetőség, hívjunk segítséget! Hasznos lehet, ha valamilyen gyorsan elérhető címszó alatt elmentjük mobiltelefonunkban az állatorvosunk számát, vagy valamilyen elsősegély-szolgálat elérhetőségét.


ELEFÁNT

Hogyan isznak az elefántok?

Az elefántok egy alkalommal akár 10 liter vizet is ormányukba szippantanak, majd az ormány végét szájukhoz illesztik, és a vizet kifrecskendezik. Gyakran rásegítenek erre a műveletre azzal is, hogy fejüket úgy döntik meg, hogy ormányukból a víz lefelé folyjon.

A légcső és a nyelőcső a legtöbb emlős esetében elválik, így egyidejűleg az ivás és a légzés nem okoz problémát. Gond csak akkor lehet, ha az állat az ormányából épp szájába folyatja át a vizet, és miután kiürítette az ormányt, lélegez egyet, és hirtelen a nyelés és a lélegzés egyszerre történik meg.

De gondoljunk bele, a csecsemők is képesek egyszerre szopni és orrukon lélegzetet venni, csakúgy mint minden emlős. A kölyök elefántok még nem képesek koordinálni ormányuk izmait, így a szájukkal isznak, még pedig oly módon, hogy a vízforrás előtt letérdelnek, vagy esetleg belemásznak a vízbe. Az egyidejű légzéssel és ivással viszont kölyökkorban sincs problémájuk.


mekkora a legnagyobb??

A világ legnagyobb szárazföldi állatai az afrikai elefánt hímek.
Átlagos hosszúságuk 3-3,7 méter, súlyuk 4-7 tonna. Az afrikai elefántok átlagosan 5 százalékkal nagyobbak az indiai elefántoknál.
A Guiness Rekord Könyv szerint a legnagyobb afrikai elefántot 1974-ben Angolában lőtték. Ez az elefánt 4,16 méter hosszú volt, 3,96 méter magas, és elképesztő, 12.24 tonna tömegű.

Hány féle elefánt van??

Afrikai elefánt:

Az afrikai elefánt a Föld legnagyobb méretű szárazföldi állata. Hajdan, még az ókorban a Földközi-tenger partján is élt, sőt 2000 éve Elő-Ázsiában is.

Indiai elefánt:

Két- három méteres marmagasságával és 2,5-5 tonnás súlyával Ázsia legnagyobb szárazföldi emlőse.

növényevő:
fák lombjaival táplálkozik,magasra növő füveket eszik.


HIÚZ

Európa tigrise,a macskafélék egyik legszebb képviselője.
Kanadában és Ázsiában honos.
Közepes nagyságú,65-70 cm magas,80-105 cm hosszú,16-26 kg-mot is meghaladhatja.
Erős felépítésű,félelmetes karmokkal rendelkezik,ragadozó.
Lába hosszú,izmos,füle háromszögletű,jellegzetes fekete pamaccsal.Bundája sárgás-barna rajtalévő foltok színe változó.
kisebb emlősök,madarak mellett étrendjén őzgidák,muflonok és szarvasborjak is szerepelnek.
Magányosan élő állat, változatos méretű, 10-100 négyzetkilométer kiterjedésű területet birtokol. A terület központjában, földi üregekben vagy sziklahasadékokban rendezi be vackát.

Szaporodási idő:

párzás: február - március
vemhesség: 67 - 75 nap

Védettség: Fokozottan védett!


Tengerimalac


Gondozás

A tengerimalacok nem kényes állatok, de sok törődést igényelnek. Azt javaslom ha tengerimalacot veszünk inkább ketrecben tartsuk mert akkor szabadabban érzik magukat.Szükséges számukra itató amiben mindig kell lennie friss víznek. Elfogyasztják szinte minden zöldség zöldjét, de azért van egy-két kivétel. Gyümölcsöket is fogyasztanak főleg almát. Az uborkát egyenesen imádják! A répa is kedvenceik közé tartozik.Szüségük van kikevert takarmányra amiben mindenképpen legyen búza, kukorica, nyúltáp és napraforgómag. Ezenkivűl tehetünk még bele egyébb nyalánkságkat is. Körmeiket mindig vágjuk le , de vigyázzunk meg ne vágjuk az ollóval a bőrét. Hosszú szőrű egyedeknél hetente legalább 2-szer fésüljük meg. És ha szükséges fürdessük is. Adjunk neki szénát mert az kell az emésztésnek és koptatja a fogat.


Bőgőmajom

(Mycetes Illig, Stentor Geoffr.), a laposorru (Platyrrhini) majmok csoportjának a gyapjas majmok (Lagothricidae s Gymnuroe) családjába tartozó emlősnem. Dél-Amerika legközönségesebb majma. Köpcös testü, jól kifejlődött végtagokkal, öt ujju kézzel, fogódzó csupasz végü farkkal. Feje gulaalaku; az alsó állkapocs mögött a nyelvcsont hólyagszerü felduzzadása által képezett torok-hangdobbal, melynek segélyével, miután a levegő betódul, messze hallható hangot képes adni. A B.-ok borzasztó üvöltése számos mesére adott okot. Sűrű tömött szörüek. Nedves erdőkben, vizek közelében társaságban élnek. Életmódjuk igen egyszerü: többnyire busak és haragosak, egymással nem igen játszanak. Főleg növényekkel u. m. levéllel, rüggyel és gyümölccsel, tov. fiatal madarakkal és madárfiakkal táplálkoznak. Igen kártékonyak. Gereznájukat használják. Husukat az indiánok eszik. Fogságban nehezen tarthatók, azért az állatseregletekben nem igen láthatók. Két faja ismeretesebb, u. m. 1. a vörös B. (m. seniculus L.) vagy mint a benszülöttek nevezik «Aluate». Rókanagyságu, 80 cm. hosszu, farkhossza 70 cm.; a him élénk fénylő vörös, hátán aranysárgába hajló, a nőstény sötétebb, gyakran fekete. Nagy társaságban Braziliában, Guyanában, Kolumbiában élnek. 2. A fekete B. (M. niger L.) v. mint a benszülöttek nevezik «Caraya». Hasonló nagyságu, mint az előbbi. A him szurokfekete, csupasz részei vörös-barnák; a nőstény és a fiatalok világosabb, többnyire rozsdavörösek. Hazája Dél-Brazilia és Paraguay.


Az óriáskígyó

Színük általában sárgás- vagy vörösesbarna, a hátukon két, az oldaluknál összefolyó rombusz alakú mintázattal, amelyekben sárgásfehér csíkok vannak. A hátminták legtöbbször két vékonyabb vonal által egymással is összefüggnek, így fölülről nézve egy elipszis alakú részt zárnak közre. Testük utolsó negyedén a mustrázat vörösesbarna, többnyire sötét szegélyű hosszúkás foltokká alakul, köztük sárgásfehér sávokkal. Fejtetejükön vékony lándzsa alakú rajzolat van. A szemek előtt és mögött a látószerveken is keresztülhaladó feketésbarna foltok láthatók. Fölső ajakpajzsaik barnás színezetűek. Hasi részen sárgásfehér, fekete foltokkal. A színezet az alfajoktól és az élőhelytől függően jelentősen variálódhat. Átlagos méretük 200-300 cm.

kolibri

Észak-Amerika keleti felén költ, és Közép-Amerikában, illetve a Karib-tenger szigetein telel.Hossza 10 centiméter, szárnyfesztávolsága 12 centiméter, testtömege 3 gramm. Tollazata zöldes-kékes sárgás és a torka, illetve begye tűzpiros. A kolibrik között ennek a madárnak van a legkevesebb tolla. A hím és a tojó tollazata különbözik.Rovarokkal és nektárral táplálkozik. Minden évben hosszú vándorútra indul, a tenger felett nem tud táplálkozni, ezért tartalékot szed fel magára. Több mint 3000 kilométeres távolságot tesz meg az USA keleti részein található fészkelőhelyétől a telelőhelyig. A Mexikói-öböl fölött egy több mint 1000 kilométeres szakaszt pihenő nélkül hagy maga mögött. A szabad természetben megfigyelt legöregebb madár 5 éves volt.A költési időszak márciustól júliusig tart. Egyszer, esetleg kétszer költ évente. Fészekalja 1-2 tojásból áll, melyen 16 napig kotlik. A fiatal tüzestorkú kolibrik 22-24 napos korban hagyják el a fészket.

gorilla

Afrika őserdeiben él a világ legnagyobb főemlőse, a gorilla. A hatalmas, ezüsthátú hím két mázsás is lehet. Iszonyú ereje dacára egyáltalán nem vérszomjas jószág: szinte kizárólag növényekkel táplálkozik, és a területére betolakodó idegent hangos melldöngetéssel, fogainak mutogatásával igyekszik harc nélkül hátrálásra bírni.
A gorillák csapatban élnek. Egy-egy ezüsthátú vezérhímhez több nőstény is tartozik. A kölykök felnőtté válásuk után elszakadnak családjuktól, és saját csapatot alapítanak. Az emberszabású majmokat még mindig sok helyen vadásszák és meg is eszik, pedig közelebbi rokonság fűzi őket az emberhez, mint a többi majomhoz!


orangután

Az orangután a legnagyobb testű fán élő állat. Nemi dimorfizmusa erőteljes: a hímek közel 1,5 m magasak és 100 kg súlyúak, a nőstények feleekkorák; az idős hím orangután jellegzetes pofalemezeket növeszt. Testét hosszú, vörös szőrzet borítja. Karjai igen hosszúak, karfesztávolsága közel 2,5 m.Elsősorban gyümölcsökkel, azon belül is fügefélékkel táplálkozik. Az orangutánok mozgása különböző gyümölcsök éréséhez igazodik. Emellett eszik leveleket, gallyakat, rügyeket és virágokat, sőt, esetenként földet is – alighanem ásványi anyagai miatt. Étrendjét kisebb rovarokkal, gerincesekkel, tojással egészíti ki; A fák lombozatában, odvaiban megmaradó esővizet issza.


OrangutánkölyökNappal aktív, éjszakára lombokból épít fészket, úgy 10–20 méter magasan. A vizet afrikai rokonaihoz hasonlóan kerüli, így úszni sem tud.

A kifejlett hím nagyobb territóriuma nagyobb, mint a nőstényeké, és a területtel jár a párzás joga is. Még a nagy hímek territóriuma sem túl nagy: Borneón 2–6, Szumátrán 2–10 négyzetkilométer. Ennél nagyobb területet a sűrű esőerdőben nem is tudnának ellenőrizni. A fiatalabb hímek egyedül vándorolnak egyik területről a másikra, és ők is megpróbálnak párosodni a nőstényekkel, legtöbbször azok ellenkezésének dacára.

A nőstények egyedül vagy egy másik nősténnyel, illetve kölykeikkel élnek, jóval kisebb, átlagosan 0,65 négyzetkilométeres területen. A vezérhímekkel általában csak akkor találkoznak, amikor az párzani akar. A hímek viszonya rendkívül ellenséges; gyakoriak az összecsapások. A nőstények ösztrusz ciklusa 30 napos, az ovuláció a 15. nap környékére esik, és a fogékonyságának sok más majommal ellentétben nincs látható jele. A vezérhím több nősténnyel is párosodik. 233–263 nap vemhesség után rendszerint egy, körülbelül 1,5 kg-os kölyök születik, de az ikerszülés sem ritka. A fiatal orangutánok anyjukba kapaszkodva utaznak a fák koronaszintjén. Az anya körülbelül 42 hónapos korában választja el kicsinyét. A szülői gondoskodásnak köszönhetően a kölykök halandósága alacsony; 91%-uk eléri az egyéves kort. A fiatalok 6–7 éves korukban válnak önállóvá. A nőstények anyjuk közelében maradnak, a hímek azonban messze vándorolnak.

A nőstények 7–10 éves korukban válnak ivaréretté; eddigre elérik felnőtt méretüket. Első kölyküket rendszerint 15 éves korukban szülik, a következőket pedig általában 8 évente. A hímek 10–12 éves korukig nőnek, de fizikai és szociális érettségüket csak körülbelül 14 évesen érik el. Vadon körülbelül 45 évig, állatkertben akár 60 évig is élhetnek













Szólj hozzá

Név:
E-mail:
Az e-mail címed nem jelenik meg az oldalon
Szöveg:
Milyen nap van ma Magyarországon?



bakos barbara [ 2010-06-13 06:50 ]

A kutyusunk 2 napja nagyon nyugtalan jön megy a lakásban. Ha leül elkezdi nyalni a nemi szervét. Mi okozhatja ezt? Azonkívül egyfolytában liheg, igen erősen.



Ingyen angol - csak most!



Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!